"A férfi 20 éves koráig nő, utána már csak bojleresedik."
A bölcsesség optikusomtól, öltözködési tanácsadómtól és kedves barátomtól származik, és sajnos tökéletesen igaz. Júliusban hallottam tőle, ekkor döntöttem el, hogy kezdek valamit bojleresedő testemmel. Aztán sok-sok filózás, baráti unszolás és netbújás eredményeképp a futás mellett döntöttem.
Mielőtt felszerelésbe ruháztam volna, kipróbáltam magam.
- Itthonról (Lehel utca Westend felőli vége, mint reményeim szerint majd látjátok a térképeken) a Jászaiig, majd egy negyed szigetkör.
- Háromnegyed szigetkör, mivel beállt a jobb combom (a cipőből részegen a Volton kihajítottam a talpbetétet, mert feltörte a lábam, ezért vagy fél centivel alacsonyabb benne a lábam).
- Nehru-part - Lágymányosi pesti hídfő - Nehru-part.
Ez mind olyan 4K körüli, és meg is voltak 25 perc alatt. Úgy gondoltam, ez kiindulásnak elég lesz, ideje komolyabban venni a dolgot. Ezért tegnap megvettem életem első futócipőjét.
(Drágaszágom, az én Nike Zoom Structure+ 15-öm, extra nagy hellyel az extra széles lábfejemnek.)
Vettem még zoknit is hozzá meg egy szekszi feszülős fekete hosszúnadrágot, elvégre itt a hideg. Többe került, mintsem hogy egyik napról a másikra abbahagyjam a dolgot, ez is a motiváció része. Hazaérve letöltöttem a telefonomra a Nike+ GPS app-ot, hogy klassz statisztikáim legyenek, amik alapján megtalálhatom a fejlődési pontokat, meg hogy én is részese legyek a Nike+ közösségnek - bármilyen hülyén is hangzik, nagyon motiváló látni, hogy a kitűzött 30 km-ből már megvan 12, ráadásul tervezett napi átlag felett!
Nincs más hátra, minthogy nyakamba vegyem a várost...